Hogyan alakul ki a jégeső?

A jégeső csak zivatarfelhőkben tud kialakulni, létrejöttéhez ugyanis igen erős feláramlásra van szükség, azaz, hogy a levegő a talaj irányából felfele mozogjon több km magasságba. A felemelkedő levegő párát tartalmaz. Ahogy a levegő emelkedik felfelé folyamatosan csökken a hőmérséklete. A levegő, minél alacsonyabb a hőmérséklete, annál kevesebb párát tud tárolni, ezért a kritikus hőmérséklet (harmatpont)  elérésekor a levegő páratartalma kicsapódik. A kicsapódás a légkörben lévő szilárd részecskére történik. Ilyen részecskére csapódik ki az esőcsepp és a hó is. A jégeső abban különbözik, hogy ilyenkor általában kevés aeroszol van a légkörben, tehát kevés az olyan hely, ahová a vízgőz ki tudna kondenzálódni. Fontos az is a jégszemcsék keletkezésénél, hogy kristályszerkezetük hasonlítson a jégszemcsék kristályszerkezetére.

A zivatarfelhőkben nagy magasságokban már igen hideg van. Mivel kevés a kondenzációs mag, amelyre a pára ki tudna csapódni, ezért a vízcseppek túlhűlt állapotban vannak és ha találkoznak egy részecskével, szinte azonnal ráfagynak arra. 

Miért alakul ki a túlhűlt állapot? Ha kevés vizet nagyon lassan hűtünk, nem mozgatunk és nem érintkezhet idegen tárggyal, akkor akár –15 C fokig is lehűthetjük, anélkül, hogy a víz megfagyna. Pontosan ez történik a zivatarfelhőkben a feláramlás során is.

Ez a fagyott szemcse aztán újabb-és újabb vízcseppeket gyűjt össze, így növelve a jégszemcse méretét.

A jégszemek jelentős része amikor elkezd lehullani, a légkörben elolvad és eső lesz belőle. Ám amikor igen erőteljes a feláramlás, és a zivatarfelhők akár 10 km-es magasságokat is elérnek a jégszemcsék sok időt töltenek alacsony hőmérsékleten és nagyra nőnek. Így amikor elkezdenek aláhullani, nincs elegendő idejük elolvadni és jégeső formájában érik el a felszínt. Megfigyelések szerint a jégképződés kezdete ezekben a felhőkben a -37 fok alatti hőmérséklettel rendelkező felhőrész, melyhez nálunk nyáron - de általában télen is - 7000 méter fölé kell nyúlnia a felhőtetőnek. Ez csak a nagyobb zivatarfelhők esetén jön létre

Az ilyen zivatarfelhők több módon is létrejöhetnek ( lásd a zivatarokról szóló írásunkat), de elsősorban a meleg nyári napokhoz kötődnek, amikor nagyon erős a nappali napsugárzás és elég nedve s a légkör is, hogy a felhők kialakulhassanak. Zivatarok létrejöhetnek helyi hatásokra, de akár hidegfront érkezésekor is.

 Hol és mikor alakul ki jégeső?

Jégeső általában a tavaszi és kora nyári időszakokban alakul ki, amikor elég erős a napsugárzás, van elég nedvesség és instabil a légkör, azaz felfele haladva gyorsan csökken a hőmérséklet.

A közepes földrajzi szélességek jellemző időjárási jelensége. Az egyenlítőn, ugyanis lehullás során általában elolvad a jégszemcse, míg a sarkok közelében az alacsony hőmérséklet miatt nem elég erős a feláramlás.

 Mekkorára nőhet a jégesőben a jégszemcse?

Hazánkban általában 1-2 cm, vagy ennél kisebb a jégesőben a jégszemcsék mérete, de ennél nagyobb pl. dió vagy tyúktojás méretű jégeső is előfordult már. A világon regisztrált legnagyobb jégszemcse 4,3 kg-ot nyomott

 Milyen károkat okoz a jégeső?

A jégeső elsősorban a mezőgazdaságnak okoz károkat esetenként a kár a milliárdos nagyságrendet is elérheti. Nagy jégméret esetében azonban a gépjárművekben és az épületekben is kárt okozhat a jégeső. 2010 júniusában egyetlen zivatar több mint hatszáz épületben okozott kár Borsodban. Ritka esetben a jégeső személyi sérüléseket, vagy akár halált is okozhat

 Hogyan védekezhetünk a jégeső ellen?

Hazánkban a Dél-Dunántúlon védekeznek a jégeső ellen. A védekezés lényeges, hogy minél több aeroszol van a légkörben annál több szemcsére tud kicsapódni a vízcsepp, így a jégszemcsék nem tudnak túl nagyra hízni, hiszen sokfelé oszlanak el.

Ez alapján az elmélet alapján ezüst jodidot juttatnak a légkörbe fél-egy órával a jégeső kialakulása előtt. Korábban, szovjet mintára rakétákkal juttatták az aeroszolokat a felhőkbe, ma már kihasználva az erős feláramlást begőzölögtetik az aeroszolokat a légkörbe, amit a feláramlás eljuttat a felhőkbe, nagy magasságba.

Jégeső szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb megye Baranya megye. Itt 2010-ben 71%-kal csökkent a jégeső gyakorisága a jégeső-kárelhárító bevallása szerint. A módszer hatékonyságát azonban többen vitatják.

 A személyes védekezés érdekében jégeső esetén húzódjunk fedett helyre, illetve ha erre nincs mód fejünket védjük a jégesőtől. Ha nagy hideg cseppekben kezd esni az eső, könnyen átválthat jégesővé, célszerű tehát felkészülni rá.