Felhőatlasz






1.
A felhők magasság szerinti osztályozása:



Magasság tekintetében négy felhőcsoportot különböztetünk meg. Az alábbi
felsorolásban szerepelnek a mérsékelt övi átlagos magasságuk is.



Magas szintű felhőkmagasságuk: 5-13 km
Közepes szintű felhőkmagasságuk: 2-7 km
Alacsony szintű felhőkmagasságuk: a talajfelszín és 2 km között
Függőleges felépítésű felhők amelyeknek alapja átlagosan 500 m, teteje pedig átlagosan
8000 m-ig ér el (zivatarfelhők).



A felhők anyaga és magassága között szoros kapcsolat van. A magas szintű
felhők jégkristályokból állnak, a középszintűek jégkristályokból és
túlhűlt vízcseppekből egyaránt, tehát vegyes
halmazállapotú felhők. Az alacsony szintűek pedig túlnyomóan
vízcseppekből állnak.




 


2.
A felhők "alak" szerinti osztályozása:



A felhők alakjában három fő formát különböztetünk meg:


Réteges jellegű felhőkvízszintes kiterjedésük a függőlegeshez képest nagy
Gomolyos jellegű felhőkfüggőleges kiterjedésük a vízszinteshez képest nagy
Függőleges felépítésű felhők, amelyeknek mindkét irányú kiterjedése nagy (a kétféle kiterjedés nagyságrendje megegyezik).


A felhők alakja szerint azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek
létrehozták őket. Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors
lehűlés
gomolyfelhőket hoz létre. A felhők alakjának, anyagának, magasságának
együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette
a felhők összesített
rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz
tartalmazza.
A Nemzetközi Felhőatlaszban szereplő felhőosztályozás 10 alaptípusból
indul ki. Ezeket a típusokat fajoknak nevezik és a felhőfajok
kölcsönösen kizárják
egymást, tehát egy adott felhő nem tartozhat egyszerre több fajhoz.







3.

A felhőfajok:



A felhők alakjában három fő formát különböztetünk meg:


Cirrus (pehelyfelhő): Magas szintű, széttagolt felhők fehér, finom
rostokból, fehér vagy túlnyomóan fehér foltokból, esetleg keskeny
szalagokból összetéve.
A felhők rostos, vagy selymes, ezüstös fényűek is lehetnek.
Jégkristályokból áll és a közepes földrajzi szélességeken 5 - 13 km
magasságban képződik.
Nemzetközi jele: Ci
Cirrocumulus (bárányfelhő): Fehér folt, felhőlepel, vagy réteg alakjában megjelenő önárnyék nélküli, magas szintű felhő, amelyet különálló vagy egybeolvadó
fodorszerű gomolyokból áll, és többé-kevésbé szabályos elrendeződést vesznek fel.
Nemzetközi jele: Cc
Cirrostratus (fátyolfelhő): Áttetsző, fehéres felhőfátyol, szerkezete rostos, fonalas vagy sima. Részben vagy egészben eltakarhatja az eget.
Nemzetközi jele: Cs
Altomcumulus (gomolyfelhő, párnafelhő): Fehér, szürke
vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró, felhőréteg általában önárnyékkal.
Elemei lehetnek lemezek, gömbölyded párnák, hengerecskék. Ezek egy része
lehet rostos
vagy szilárd, amelyek összeolvadhatnak vagy elkülönülhetnek egymástól.
Nemzetközi jele: Ac
Altostratus (lepelfelhő): Az Altostratus szürkés, kékes felhőlepel vagy
csíkos, rostos, sima réteg. Részben és egészen is elboríthatja az eget.
Egyes részein elég sűrű ahhoz, hogy a Napot úgy elhomályosítja, mintha
homályos üvegen át néznénk. Vegyes halmazállapotú felhő, amely
esőcseppeket és hópelyheket is tartalmaz.
Nemzetközi jele: As
Nimbostratus (réteges esőfelhő): Szürke, gyakran igen sötét felhőréteg, a
folyamatosan hulló eső vagy hó következtében erősen
elkent alakkal. A csapadék a legtöbb esetben eléri a talajt, rendszerint
tartós, folytonos esőzés vagy havazás formájában. A Nimbostratus réteg
olyan vastag,
hogy teljesen eltüntetheti a Napot. A felhőréteg alatt gyakran jelennek
meg alacsony, tépett foszlányok, amelyek beleolvadhatnak a
Nimbostratusba, de el is különülhetnek tőle.
Nemzetközi jele: Ns
Stratocumulus (gomolyos rétegfelhő): Szürke vagy fehéres árnyalatú felhőtakaró,
felhőréteg, amely majdnem mindig meglehetosen sötét rétegbol áll.
Mozaikszerűen összetett elemekből, párnákból
vagy hengerekbol áll, amelyek nem rostosak, elkülönülhetnek egymástól
vagy egymásba olvadhatnak.
Nemzetközi jele: Sc
Stratus (rétegfelhő): általában szürkés színű
felhő, elég egyenletes felhőalappal. Hullhat belőle szitáló eső, fagyott
eső vagy szemcsés hó. Ha a Nap átsüt a felhőn, körvonalai
felismerhetőek. Gyakran
alakul ki a talajról felemelkedő ködből.
Nemzetközi jele: St
Cumulus (gomolyfelhő): Különálló felhők, általában sűrűek és éles
körvonalúak. Tömb, kupola, torony alakúak és feldudorodó felső részük
ragyogóan fehér, míg alapjuk viszonylag sötét és vízszintes. Néha a
Cumulusok tépettek.
Nemzetközi jele: Cu
Cumulonimbus (zivatarfelhő): Vastag, sűrű felhő, tetemes vertikális
kiterjedéssel. Alakja oldalról hegységre vagy toronyra emlékeztet. Felső
részein sima, rostos vagy
barázdált képződmények figyelhetők meg. Csúcsa majdnem mindig sík,
lapított. Gyakran üllőre vagy hatalmas tollpehelyre emlékeztető formában
terül szét. A
felhő rendszerint igen sötét alakja alatt gyakran figyelhetők meg
alacsony tépett felhők, amelyek beleolvadhatnak a felhőalapba.
Tartalmazhat esőcseppeket, hópelyheket,
a fagyott esőcseppeket és jégdarabokat. A felhőalapból sokszor jól
megfigyelhető csapadékszálak (virga) ereszkednek alá. Csapadéka mindig
heves és záporszerű.
Kialakulását rendszerint mennydörgés és villámlás kíséri.
Nemzetközi jele: Cb